Valahol messzi távol, valaki szíve érted lángol!
A nevedet egy szív hűséggel őrzi, ha te is szereted válaszolj Neki!
Valaki titokban rólad álmodik, valaki rólad szövi legszebb álmait.
Valaki szemében miattad könny ragyog, hidd el ez a valaki én vagyok.
Üres az ágy, és nem jön az álom,
nem szól a zene, hiába várom.
Üvölt a csend és hallgat az élet,
rám tör egy érzés: SZERETLEK TÉGED!
Több vagy nekem,mint gondolod,
Bár ezt érzed s tudod
Lángoló szívem mely érted dobog,
Szeret téged s örökké szeretni fog!
Egy gyöngéd ölelés,
mely elfeledtet mindent,
csak a pillanatnak élsz,
mely megér minden kincset!
Egy forró csók, mely tüzes a vágytól!
Érzem örökre hozzád láncol!
"Veled boldog vagyok,
Veled szelíd vagyok,
Veled erős vagyok,
Veled nyugodt vagyok,
Veled mindig mosolygok,
Veled én, én magam vagyok,
Nincs többé olyan, hogy nélküled,
Tervem és jövőm van veled."
Balzac
A szív nem felejti őrült vágyait, boldog lenni nem tud, ha nem látja már álmait.
"Jó érezni, hogy szeretlek
Nagyon és egyre jobban,
Ott bujkálni két szemedben,
Rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy szemeid már szemeimben élnek és néznek,
S érezni azt, ha szép,
Veled szép És csak Veled teljes az élet. "
(Illyés Gyula)
Nem lehet leírni, amit érted érzek, ezért csak hallgatok, és gondolkodok szépen!
Mit írhatnék neked? Szeretlek? Imádlak? Titkon még az ágyamba is sokszor kívánlak!
Valentin napon, azt kívánom nekünk, amíg csak élünk, boldogok legyünk, csókod íze mindig a számban, az égő vágy pedig az ágyban!
Azt a percet feledni nem tudom, mikor édes csókod égett ajkamon. . . karomba zártalak, arcom tűzben égett, éreztem, hogy szeretsz, s én szeretlek téged.
Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak.
Csak egy óráig szeress, míg megsúgom, kívánlak.
Szeress egy napig, míg csókolni tudlak.
Szeress egy életen át, és én is mindig szeretni foglak.
Tévedsz, hogyha azt hiszed
A szerelem csak játék
Vagy lobogó fáklya
Mely ujjaidra ráég.
Nagy dolog a szerelem
S hogy múlnak az évek
Még nagyobb lesz, meleg kendő
Úgy betakar téged.
Erő elszáll, szépség hervad jön az ősz, a tél is
Aki szeret melletted lesz
Megbecsül majd mégis.
Az élet véges - végig együtt kell leélni
Úgy válik el, mit ér a nő, és mit ér a férfi.
Jót és rosszat megosztani
Kacagni és sírni
A szerelem dal
Mit együtt kell megírni.
/Végh Mária/
A szerelem olyan, mint egy
törékeny virágszál,
vagy mint egy aprócska kismadár,
mely ágról ágra tovaszáll.
Lehet ősz, tavasz vagy nyár,
ez az érzés mindig rád talál.
Először nem érted, mi van veled,
ha ő szembejön, csak a szavakat keresed.
De mire bátorságod és gondolataid összeszeded,
már nincs sehol, és rájössz,
hogy ide vezet a félénk szerelem.
Bízok benned, mert vigyázol rám,
jó veled, mert odabújsz hozzám.
Ha fázok Te gyengéden ölelsz,
s ha beszélek mindig rám figyelsz.
Ha rám nézel szemed ragyog,
érzem veled boldog vagyok.
Mosolygó kis arcod látni akarom,
megfogni kis kezed, s téged ölelni nagyon.
Testemben érezni szíved lüktetését,
üde kicsi lelked vidám nevetését.
Ha neved egy futóhomokba írod, a szél elfújja,
ha kőbe vésed egy ideig megmarad.
Én is így véstem a szívembe egy szót és egy nevet,
a név a Tiéd, a szó:Szeretlek!
"Hiányzik a hangod, hiányzik a lényed
Hiányzik egész tested, hiányzik tényleg!
Bárcsak itt lennél s nem szenvednék már
Bárcsak azt mondanád itt várok rád. "
Tőled tanultam meg igazán szeretni, Boldog ragyogással vidáman nevetni, Megtanultam kiolvasni a csillogó szemedből, Ami felém árad szerelmes szívedből.
Tőled tanultam meg ölelni, csókolni, Csapongó lélekkel vidáman dalolni, Mindent ami szép és jó van, egyedül csak tőled kaptam, Cserébe én neked a szívemet adtam.
/Sándor Jenő/
Szerelmed szó, mi zeng a csendben, remény az, félszt nem ismerő.
Oly hatalmas, nem gyűri semmi nyers erő.
Igaza fenn ragyog a nappal, s el nem törli a zord idő.